12-25 évet töltesz iskolákban és tanfolyamokon azzal a szándékkal, hogy eligazodj az élet sűrűjében.
Hogy megtaláld a munkában a helyedet.
Aztán amikor a konfliktusok kergetnek munkahelyről - munkahelyre.
Elgondolkodsz!
Egyetlen szó sem esett az iskolában a konfliktusok megoldásáról!?
Vajon mi ennek az oka?
A konfliktus célja, hogy felhívja a figyelmedet, "el jött a változás ideje". Fontos, hogy nem a munkahelyváltás ideje jött el, mert a következő munkahelyen egy nagyon hasonló konfliktussal fogod szembe találni magad, csak sokkal rövidebb idő alatt.
Ahhoz, hogy a konfliktusból kikeveredj két jelzés áll a rendelkezésedre:
- Belső, tudati jelzés: jól, vagy rosszul érzed magad az adott helyzetben?
- Külső jelzés: Információt kapsz a konfliktusban szereplő másik embertől. Az információ felhasználásával aztán, belső képet alkotsz a másik ember érzéseiről, amiből az első pont alapján ismét tudati jel születik. Ezek alapján dönthetsz, hogy információt adsz a másiknak, vagy távolodsz tőle?
A jelzések értelmezése során fontos, hogy valós problémával állunk szembe vagy fiktívvel?
Valós probléma: a másik ember tett, vagy mondott valami olyat, ami számodra rossz érzést okozott. (van történés, ami zavar)
Pl. Tegnap olyan csúnyán beszélt velem a Főnök....
Fiktív problémának azt nevezem, amikor a másik ember NEM tesz meg valami olyat, amit szerinted meg kellene tennie. (nincs történés, éppen ez zavar)
Pl. Itt lassan már mindenki kap fizetés emelést, csak én nem?
A megoldás szempontjából minkettő létező probléma, csupán annyi a különbség, hogy a fiktív helyzetben a másik nem is tudja, hogy történt valami olyan, ami téged zavar.
Lényeges még az is, hogy a konfliktusban a viselkedés tartalma, vagy a kommunikáció formája zavaró számodra.
A. Viselkedés tartalom: a másik ember viselkedése okoz rossz érzést számodra? /Rám se néz, éppen csak foghegyről köszön. Vagy elkerül... /
B. Kommunikáció formája: a másik ember durván, agresszívan fogalmazza meg üzenetét. / Kiabál velem...
A legtöbb helyzetben a következő érzések kavarognak benned:
Igazságtalanság, (nem ezt ígértek és most tessék.)
Tehetetlenség, (és akkor én most mit tegyek?)
Szégyen, (nem merek szólni, mert abból baj lesz. Vagy nem merek csoport előtt megszólalni.)
Bűntudat (vagy nekem jó vagy a cégnek. Pl. 16.00-kor indulnod kell a gyerekért az oviba. Szól a főnök, hogy 15.45-kor kezdődik egy értekezlet, amin jó lenne ha te is részt vennél. Mit teszel?)
Természetesen lehetnek más érzéseid is és tudom, hogy a Fiktív probléma éppen olyan fájdalmat tud okozni, mint a valós.
A jó hírt a végére hagytam. A rossz érzésektől és a kellemetlen helyzetektől meg tudsz szabadulni.
Az AnaLog találkozók lényeges eleme, hogy a helyzet gyökerének feltárásán és megértésén túl, a megoldásra és annak begyakorlására is sor kerül.
