„Mintha tökön rúgtak volna, olyan érzés kerülget, amikor egy nő közeledik hozzám.
Sok Barát-nőm volt és kevés szeretőm.
Akárhol éltem, a város legszebb női voltak a legjobb cimboráim, de semmi több, csak beszélgető társak.
Mire 30 lettem, már nagyon untam a sok közeledést virtuális barátnőt, lelki társat, mert nő elég ritkán került igazán közel a testemhez, az ágyamba meg még kevesebb.
Arra vágytam, hogy órákig szeretkezzek a kedvesemmel, a valóságban percek is alig jutottak.
Az egyik előjáték alkalmával feltűnt, hogy fájdalmat érzek…. Ott.
Orvoshoz fordultam. Azt mondta teljesen egészséges vagyok, valami fantomfájdalom lehet.
Mihelyt egy hölgy közelít hozzám, attól tartok, hogy megint fájni fog, ezért valahogyan kikerülöm, hogy az intimitásra sor kerüljön. A következő két, egymástól független orvos is szinte ugyanazt mondta: „A makk, egészséges. Csináljon valamit másként!” Rendben, másként csinálom. De MIT? Mitől fog elmúlni a fájdalom??? Nem kaptam választ.”
Már évek óta kínozta a probléma a jómódú, jó kiállású, vidám férfit, amikor párkapcsolati problémáival keresett fel.
Az Analog Oldás során, kérdésekkel, képekkel és érzésekkel dolgozunk. Kértem, hogy figyelje meg azt az érzést, amit akkor érez, amikor egy hölgy közeledik a sliccéhez… Sok emlék került elő, a mélyén a következő kép lapult:
„Két éves vagyok. Ülök a kádban és játszok a habokkal, jól vagyok. (Korábbi információ: Anyu egyedül neveli 3 gyermekét, szereti hatékonyan intézni a feladatokat.) Egyszer csak Anyám belép, egyetlen mozdulattal benyúl a vízbe, elkapja a kukimat, hátra rántja a bőrt – ez nagyon fájdalmas – aztán megmossa, majd a nyakamat és a fülemet… Mire észhez térek, Ő már ki is ment. Én meg ott ülök a vízben sajgó ágyékkal, könnyek folynak az arcomon és nem értem, mi történt velem?"
Miután a férfi ezt az emléket átformálta az oldás szabályai szerint, éppen csak annyira, hogy jól érezze magát a helyzetben, a korábbi fájdalom megszűnt.
A találkozónk pénteken délután zajlott.
Hétfőn reggel azzal hívott fel, hogy:
„Pár éve elmúltam negyven, voltak nők az életemben hosszabb rövidebb ideig, voltam házas is 9 évig. Ilyen még sosem történt velem. Szombaton egy maratoni, 4 órás, fergeteges…. délutánt töltöttem együtt a barátnőmmel. Erre, míg élek emlékezni fogok, szerintem Ő is. Csodálatos volt. A fájdalom úgy eltűnt, mintha sosem lett volna, helyére nyitottság és bizalom költözött…”
Hálás vagyok a sorsomnak, hogy egy olyan módszert gyakorolhatok, melynek során szemtanúja lehetek az ilyen és ehhez hasonló változásoknak.
Sebők Zsolt
