- A csodálatosan működő szerelmi légyott közepén egyszer csak a „szerszám” visszavonulót fúj, és a fél hatos állás már nem múlik el akkor éjjel. Ez már sokadszor történik meg velem. Kellemetlen nekem is és a páromnak is, mert nem érti, hogy miért lett hirtelen vége, mikor minden olyan szépen alakult? Én sem értem. Szeretem a feleségemet és a vele való testi – lelki kapcsolatot is. Most meg jön ez az eset és belerondít az életünkbe. Nem tudom, hogy mitől van és nem értem mi történik?
Ezzel keresett meg Albert, aki mérnökként dolgozik egy autóipari üzemben, 30-as éveinek végén járó, jókiállású, fiatalos, lendületes úriember. A felesége a természetességtől sugárzó, modern, sportos nő. Szeretetben élő, összeillő pár. Jó rájuk nézni.
A találkozót azzal kezdtük, hogy Albert elmesélte éjszakai kudarcainak rövid történetét. Majd megkerestük a potencia vesztés pillanatát. Ezután arra kértem, hogy figyelje meg azt a belső feszültséget, ami a szeretkezés közben megjelenik. Ezt az érzést az események természeténél fogva az ágyban nem olyan könnyű észre venni.
A régi élmények rossz érzései közt keresgélve, Alberttel a következő történethez jutottunk el:
A kertben játszom, nyár van (kb. 3-4 éves vagyok). A műanyag dömperemmel mindent szállítok a kertben. (Akkoriban Apám szállító volt egy nagy teherkocsival, Anyám pedig otthon felírta a fuvarigényeket, amit az emberek kértek, vagy személyesen jöttek be hozzánk, vagy telefonáltak.) Apám kihúzott pár répát azt elszállítottam Anyámnak a konyhába. Leveleket és gallyakat hoztam vittem a kertben a dömperemmel, mint egy szállítási vállalkozó. A megrendelőket kavicsokkal jelöltem a járda szélén a bejárati ajtónál. A kavicsokat kivettem járda melletti részből és a járda szélén sorba raktam a vevőimet. Apám a kertet rendezi, sepreget, metszeget...
Amikor apám odaér a kavicsaimhoz én éppen a járda másik végén vagyok és látom, hogy egyetlen mozdulattal besepri a kavicsaimat a járda melletti ágyásba. Oda rohanok és mondom neki, hogy azok az én vevőim voltak. Annyit mond, hogy már nincs rájuk szükség, úgy is mindjárt, együnk be, mert vacsora lesz. Közben a nővérem is oda ér, és amikor hallja, hogy a kavicsok az én vevőim, a térdét csapkodva kacagni kezd. Megsemmisítő érzés. ☹ Szomorúan visszaballagok a dömperemhez, ami rakománnyal teli. A leveleket kiborítom a szemétdombra. És megyek be, de semmi kedven a vacsorához, nem akarok találkozni azokkal, aki elrontják a játékomat.
Albert ezt a „filmet” őrizte a lelke mélyén. Ez működtette a feleségével való intim kapcsolatát is. A film lényege, hogy a játék élménye a közepén ketté törik és „nem lehet tenni ellene semmit” és Albert nem tudta gyerekként, hogyan lehetne megoldani ezt a helyzetet. Természetesen felnőttként már meg tudta oldani. Ezzel maga mögött is hagyhatja a problémát.
Albert szexuális életének szempontjából teljesen mindegy, hogy azon a nyári délutánon ez a szállítós játék valójában hogyan is zajlott. A lényeg az, hogy Albert életének történéseit ez a „film” vezérli, teljesítménye csak akkor fog helyreállni, ha több érzelem alatt megleli azt a történetet, amely a jelenség gyökére, majd a megfelelő módszerrel helyreállítja, vagyis kijavítja a „filmet”. Amint ezek a lépések megtörténnek, Albert ismét örömmel bújik párjával a paplan alá, mindkettőjük örömére.
