Az álmodó című film, (2005, írta és rendezte: John Gatins) igaz történet alapján készült.
A történet egy lányról és egy versenylóról szól. A lány egy hanyatló lovas farmra született és arról álmodik, hogy az ő lova lesz az év bajnoka. Nem azért, hogy sok pénzt keressen, nem azért, hogy híres legyen, nem azért, hogy a lova értékes legyen, hanem azért mert egy versenylónak az az útja, hogy fut. És ha már fut azt végezze a legmagasabb színvonalon, hogy azt tehesse, amire született, amiben jó.
A nagyapja inspirációjára lány a következő belső képet fogalmazza meg:
(Ezt láthatod a filmrészletben.)
“Bajnokok bajnoka vagyok,
Ha futok remeg a föld,
Az ég megnyílik és halandók ujjonganak.
A diadal útja,
És tiszteletkört teszek a tulajjal,
Aki virágos takarót tesz rám.”
A kép valóra is válik, sőt olyan híres lesz ez a történet, hogy filmet készítenek belőle.
Ide összegyűjtöttem azokat a tényezőket, amik a célkitűzési módszert vagy más szavakkal a teremtést működőképessé teszik.
A teremtés elemei:
- Egy darab stabil belső kép. (A kép nem kell, hogy statikus legyen, mozoghat is. A lényeg, hogy a főhőst - vagyis téged - elhelyezzen abban a közegben ahol megtörténik veled az, ami jó neked.)
- Nincs határidő.
- Egyetlen szereplője van (Te), aki képes megnyerni a “viadalt”. (A képben történő események senki másnak az életével kapcsolatban nem hoznak döntést.)
- Egyesszám első személyben és kijelentő mód, jelen időben fogalmazz. (Éppen most történik, velem.)
- Nagyon sokszor ismétli, ugyanazt a képet
- Minden részletre kiterjedően jó érzés tölti el.
Mitől lehet az, hogy a vannak célok amik nem teljesülnek?
Amennyiben a belső képben rossz érzések, más szavakkal gátlások vannak beágyazva, a gátlás = “gát amit LÁSs) is megteremtődik, hogy megtudd figyelni! Ezért fogja akadályozni a célod elérését.
Ha ez a helyzet ismétlődik akkor abban biztos lehetsz, hogy valamilyen gátló tényező van a belső kép és a megvalósulás között.
Az AnaLog Módszer abban nyújt támogatást, hogy ha az ismétlődés mentén felismerted az akadályt, akkor feltárd annak gyökerét és meg tudd old az utadban lévő nehézségeket.
Sebők Zsolt
AnaLog Mentor
Ui.
Miközben ezt a cikket írtam eszembe jutott, hogy amikor a gyerekeim 1-2-3 évesek voltak gyakran kérték, hogy a “számmal” meséljek. Ez azt jelentette, hogy este elalvás előtt a mesekönyv felolvasását követően a magam meséjét is mondjam el nekik.
A szájjal mondott mesék között is volt egy favorit, ami a kutyáról, a cicáról, a lóról szólt no meg két gyerekről, akik egy dombon élnek. Akkor még Budapesten laktunk, ma egy kis faluban.
Ha visszagondolok a 10-12 évvel ezelőtti estékre, talán többször mondtam el a kutya, a cica és a ló meséjét mint bármilyen írott mesét.
Ahogy ülök a gépemnél és írom ezeket a sorokat az asztalomtól 2-3 méterre lovak legelnek a kertünkben. Az itt látható képeket a házunk ablakából fotóztam. Sok éve a lovak benne voltak a belső képeinkben, ma pedig itt legelnek a kertünkben. Nem a saját lovaink (az egyik szomszéd legeltet nálunk), nem a mi gondunk, de mi a gyönyörűségünk. Természetesen kutyánk is van és a macskánk a faluban lakik. Létezik ennél nagyobb csoda?
