+36 (70) 30 10 170
Éva történetén keresztül szeretném neked megmutatni, hogy milyen múltbéli tapasztalatok vethetnek gátat a párkapcsolat kialakulásának.
Éva arról számolt be, hogy nagyon könnye teremt kapcsolatot emberekkel. Recepción dolgozik, kedves mosolygós, a látogatók és a kollégák szívesen fordulnak hozzá kérdéseikkel ő pedig örömmel és kedvesen válaszol. A munkáját remekül végzi, szeretik a munkahelyén, a főnökei elégedettek a munkájával.
Éva elmesélte, hogy van egy férfi kolléga, aki a közeledés apró jeleit küldi felé. Amint Éva észleli, hogy kedves mondatokkal reagál a férfi Ő azonnal valami olyat mond, ami finoman lezárja a kommunikációt. Például:
- Köszönöm, viszont látásra! és még mosolyog is.
És amikor a férfi távozik, csak akkor eszmél, hogy mit is mondott, pedig úgy érzi, hogy szívesen beszélgetne vele akár hosszabban is. A harmadik ilyen eset után Éva arra kért, hogy nézzük meg, mi lehet a viselkedése mögött.
Mikor hatékony az Analog konzultáció?
Éva esetében mindegyik megvolt.
A viselkedés kulcsát mozgató élményre egy reinkarnációs képben bukkantunk rá. Íme:
A 3-4 éves Éva egy nagypolgári család kisebbik gyermeke. Szüleivel és testvérével egy hatalmas házban élnek, kert, tó part, nagy fákkal teli liget, szépen nyírt gyep... Csodálatos környezet. Éva bátya szellemi fogyatékkal született. Éva az egyetlen aki szemkontaktus révén - kizárólag ezen a csatornán - érti a 10 éves fiú szándékait, gondolatait, érzéseit. Nagyon szeretik egymást.
A szülök is érzékelik a két testvér közötti mély kapcsolatot, örülnek neki. Hagyják, hogy a két gyerek sok időt töltsön egymás társaságában.
Egy napon Éva a tó partján lévő homokozóban játszik, bátyja a közeli padon ül és a vizet nézi. Mindketten el vannak mélyülve saját világukban.
Éva felnéz a játék közben és látja, hogy a testvére a tó közepe felé tart és már derékig ér neki a víz. Tudja, hogy kiáltása sokkal inkább szól a házban lévő szüleinek, mint a süket testvérének. A szülök távol vannak, Éva rohan a házba, hogy segítséget hívjon.
A fiú már teljesen elmerül a vízben, mire a segítség megérkezik és kihúzzák a tóból.
A fiú a parton fekszik, a tüdejéből kipumpálták a vizet. Sikerült megmenteni az életét. Évát a szülei keményen és erőteljesen felelősségre vonják - hiszen ők is nagyon megijedtek, saját felelőtlenségüktől.
Éva ebből az élményből megtanulja, hogy: "Ha valaki kedves és mély bensőséges kapcsolatba kerül vele, abból nagy baj lehet." Ez a tapasztalat az, ami Éva számára azt üzeni a recepción, hogy hárítsa el a közeledő férfi érdeklődését.
Ezzel a viselkedési mintázattal a lelke mélyén, Éva talán sosem tudna bensőséges, harmonikus párkapcsolatot létesíteni.
Az Analog oldás másnapján a következő üzenetet kaptam Évától:
"Nagyon sokat segítettél tegnap, ma rálátok pár dologra, ami eddig nem sikerült... potyognak a csontvázaim ki 🙂 ... hálásan köszönöm!"
Éva azzal keresett meg, hogy nem fogan meg a gyermekük, pedig egészségesek és szeretik is egymást.
A mai kor embere szeretne mindent irányítani, a közlekedést, az időjárást, mások cselekedeteit stb. Ide tartozik a gyermekáldás is. Amikor egy párhoz nem érkezik gyermek, annak bizony oka van. Itt, most arra gondolok, hogy orvosilag minden rendben van a párral és a várva vár gyermek még sem érkezik meg. (Tudom miről beszélek: nálunk 6 év és 6 vetélés után született meg az első gyermek. Mára már kettő van.) Már minden elképzelhető lépést megtettek: "csak BIO élelmiszert fogyasztanak", figyelik a hold mozgását, számolják a napokat, észek felé fordítják az ágyat... stb. sőt már a gyerekszoba is szépen be van rendezve.
bemutatja, hogy milyen ok húzódhat meg a háttérben, ami a gyermekáldás elmaradását okozza. A következő történet egy regressziós folyamat során vált ismerté.
"... egy temetést látok, senki sincs a sírban. Én magam össze vagyok zavarodva, mint aki egy kicsit bolond. Tudom, hogy miattam van a temetés. Senki sem vádol engem, mégis érzem, hogy én okoztam valamit..."
Az itt megjelenő érzést neve bűntudat, megértettem, hogy Éva esetében ezzel van dolgunk.
A következő lépésekben megtaláltuk a történet kezdetét, mostantól ebből a nézőpontból mesélem tovább.
"A férjemmel egy falu melletti kicsi tanyán éltünk, mindenünk megvolt, ami csak kellet. Állatok a házkörül, szépen termett zöldség, gyümölcs és gabona... a házunk szerény mégis tiszta és rendezett.
Terhes lettem, nagy szeretetben és nagyon jó kapcsolatban éltünk egymással és a környékbeli gazdákkal.
Egy közeleldő háború híre eljutott hozzánk is. A közeli tanyás gazdák mind összepakoltak és elhagyták házaikat. A férjem úgy döntött, hogy mi is a városba költözünk a rokonaihoz, amíg rendeződnek a dolgok. A férjem előre ment, hogy mindent előkészítsen és megbeszéltük, hogy én is utána megyek."
Amikor eljött a nap, fogtam a batyumat és útnak indultam. A hasam már igen nagy volt. Útközben az erdőben megindult a szülés. A gyermek szépen megszületett, nagy boldogsággal öleltem magamhoz. Pihentem pár órát az egyik fa árnyékéban majd tovább indultam. Lassan haladtam. Az egyik tisztáson megláttam egy kutat. Nagyon megörültem, mert már mindkettőnknek szüksége volt a mosdásra.
Ahogy odaérek a kúthoz és kezdek vizet húzni, vágtató lovasokat hallok a hátam mögött, akik gyorsan közelednek és kiáltoznak.
A gyermek kicsúszik a kezemből és eltűnik a kút mélyén. Rettenetes érzés. A lovasok katonák, vágtatnak a rét szélén, intenek, de valójában tudomást sem vesznek rólam. Leroskadok a kút mellé, órák telnek el így.
... egyszer csak tovább indulok, a férjem már a városból elindult elém. Nem tudok beszélni sem.
Ő szervezi meg a temetést is...."
Éva életében a gyerekvállaláshoz egy erős bűntudat érzés kapcsolódik. Az elméje őriz egy esemény sort (azt amit fent bemutattam) ami röviden így foglalható össze: "Ha gyermekem születik, meg fog halni." Nem is csoda, ha ezzel a háttérrel nem fogan meg a magzat.
A fogantatást gátló bűntudat, vagy más érzelmek sokféle módon kialakulhatnak. Az Analog Oldás módszere abban nyújt segítséget, hogy a gátló tényezők feltárása és feloldása rövid idő alatt megtörténjen.
A bűntudat feloldását követően megnyílik az út a gyermekvállalás felé?
Évával találkozó során, megkerestük és fel is oldottuk a gátló tényezőt. 🙂
Pontosabb lenne talán azt mondani, hogy akadályok a boldogság útjában.
Tündét 25 éve munkatársként ismertem meg. Kitartó és kedves személyisége sok emberrel vette körül. Nekem is több alkalommal segítette az előrelépésemet, amiért nagyon hálás vagyok neki ma is.
A minap a következő kérdéseket olvastam tőle egy Facebook bejegyzésben:
"Érdekes ez a boldogság kérdés......
Szerintem mindenki gondolkodik rajta naponta.... de minimum egyszer életében biztos.
Nem lehetünk mindig boldogok, de hogyha tartósan boldogtalan vagy, egészen biztos megbetegszel.... majd korán meghalsz... persze elkísérhet a halálig egy-két szenvedélybetegség is (drog, ital, étel), amiben pillanatokra jól vagy... de hamar rájössz ez semmi.
Sokan azt mondják a boldogság belülről fakad..... ezt értem, de amikor minden darabokra hullik olyan nehéz ezt tudatosítani magamban.
És életük során vannak pillanatok, mikor minden darabokra hullik. Hogyha "elég erős vagy" újra építheted magad..köszi...okés...nem mindenki tudja megtenni. 🙁 az ÉLET élni akar és boldogan akar élni.
Hogyan?
merre indulj?
mit csinálj és mit nem?
meddig mehetsz el és hol állj meg, meg kell-e állni, vagy elég hogyha önmagadat adod?.... sorsdöntő kérdések.
Majd mit választunk.. - többnyire - benne maradunk a boldogtalanságban... csak a legbátrabbak tudnak fordítani a sorsukon. Köszönet, hogy példát mutatnak. Csak bátran érdemes élni az életet. Nem tudom a válaszokat, de egyet biztosan tudok... ne betegedj meg és ne halj meg korábban mit amennyi idő a rendelkezésedre áll.... hiszen csak arról kell döntenünk, mihez kezdjünk az idővel, ami megadatik." (Eddig Tünde kérdései.)
Filozófus elmémet egy kérdés foglalkoztatja gyerekkorom óta: Érzem, hogy Mengyelejev periódusos rendszeréhez hasonlóan az érzelmek is kapcsolódnak egymáshoz.
De hogyan?
Senki sem tudott válaszolni… magam kellett utána járjak.
A boldogságról:
- Mi a boldogság?
- Egy érzés.
- Mikor jelenik meg a boldogság érzése?
- Amikor az egyén azt éli át, hogy a világ ami körülveszi JÓ (rendben van) úgy ahogy van.
A boldogság érzés megjelenésének mégis van három feltétele:
Nézzük egy kicsit részletesebben:
Onnan, hogy szeretnék valami, csak ha a felnőttek lebeszélnek róla a saját félelmeik miatt, akkor sosem tudom meg mi jó nekem.
Egy nap hívtam az apámat, hogy játszunk hajósat. Készítsünk egy kishajót és én elengedem a patakon ő meg lent elkapja.
Ez jó (lenne).
Apámnak gyerekkorából (5 éves volt) van egy élménye: kapott egy kis fém hajót, nagy kincs volt számára. Elvitte a közeli patakhoz, vízre tette, futott mellette és nézte… látta hogy jó… majd a patak egy helyen bement a föld alá egy nagy csőbe és 100 méterrel odébb jött ki. A patak, de a kishajó soha… 🙁 (veszteség/csalódás)
Apám lebeszél a hajózásról (mert a saját vesztesége mozgatja tudattalanul) , készítünk egy vízforgót, ami ki van kötve nem tud elúszni. Ez hajót nem.
Már nem is tudom mi jó nekem!
A vízforgó nem jó, hajóm meg nincs.
El sem indultam a boldogság útján.
Néhány évvel később kitalálom, hogy úgy fogok hajózni, hogy apám ne kelljen hozzá.
Remek! Szervezek az iskolában hajózó versenyt.
Beszélek is a tanárnővel, akinek számítok a támogatására.
Ad egy feladatot: készítsem el a versenykiírást és a jelentkezési lapot.
Gyerekként ez túl nagy feladat, csak ezt még nem láttam át. Tudom, hogy apámhoz nem fordulhatok, mert abból "vízforgó" építés lesz. (Vagyis nem fog támogatni, úgy gondolom, ezért meg sem kérdezem tőle, hiszen van egy tapasztalatom.)
Így nem tud megszületni a versenykiírás. Nem lesz verseny.
Álom marad az egész. Kezd szertefoszlani a boldogságom.
Amennyiben van olyan tapasztalatom a gyerekkoromból, hogy hajót akarok építeni, apám nincs otthon, anyámnak szólok, hogy kérek hozzá alapanyagot. Anyán azt mondja, inkább építsek valami más abból mi kéznél van. Építettem könyvekből egy tornyot, láttam hogy jó. 🙂
Jött az anyám és megszidott, mert a könyveknek kicsit kicsorbult (vagy ami még rosszabb, kicsorbulhatott volna) a sarka. Akkor nem tudom eldönteni, hogy jó amit tettem vagy se.
Mivel megszidott inkább gondolom, hogy rosszat tettem, mintsem, hogy anyám hibázott.
Végülis nincs elfogadás, oda a boldogságom.
A fenti három lépés mentén próbálom megmutatni, hogy mi a boldogság útja.
Ezek a lépések nem a szándékon, hanem tapasztalaton alapulnak.
A környezetben történő események a tudatunk mélyén megnyitnak egy-egy régi tapasztalást és azzal szinkronban fogunk cselekedni ma is, ellentétben azzal amit a gondolatainkban elhatároztuk.
Mindezt úgy tapasztaljuk meg, hogy nem tud az történni, (nem tudom az tenni), amit én szeretnék.
Ekkor eltévedtünk és nem tudjuk merre van a kifelé, a boldogság felé vezető út.
Tudunk-e fordítani a sorsunkon?
És mi kell hozzá?
Tapasztalataim szerint csupán néhány lépés és nem kell hozzá bátorság.
A Hogyanról itt olvashatsz.
Szeretettel.
Sebők Zsolt
Hogy kerülnek ezek a fogalmak egymás mellé?
Felkeresett egy férfi, akit 5-12 éves kora között a nagymamája nevelt, mert a szülei külföldön próbáltak szerencsét és abban az időben ezt csak illegálisan lehetett megtenni, ezért hagyták gyermeküket a nagymamára. Ennek a férfinak az életében a magas jövedelem és a párkapcsolat nem fér össze. Komoly vagyona van, sok háza és több értékes autója. Mégis amikor nő kerül az életébe a feléje áramló jövedelem apadni kezd, majd egyszer csak teljesen megáll. Folyamatos jövedelem nélkül nagyon nehéz a meglévő vagyont fenntartani és közben egy családról is gondoskodni. Ilyenkor a párkapcsolata elkezd szétesni, amit a nő kilép az életéből, a jövedelem ismét megindul, a vagyon ismét gyarapodni kezd.
Nézzünk egy kicsit a probléma mögé.
Problémának azt tekintem, ami:
A. Ismétlődik.
B. Feszültséget okoz.
C. Nem tudod megoldani.
A világon a magyar az egyetlen nyelv, ahol a pÉNz szóban én is ott vagyok. Megmutatva ezzel, hogy a hozzám érkező pénznek legtöbb aspektusa bennem gyökerezik.
Mondják, hogy "A pénz nem boldogít." Rendben, akkor próbálj meg a pénz nélkül boldog lenni. Ez éppen úgy nem fog sikerülni, mint ha túl sok pénzed van. Mégis érezzük, hogy valami módon a pénz az életünk, boldogulásunk elválaszthatatlan része.
Tapasztalatim szerint létezik egy bizonyos sáv, aminél ha kevesebb pénzzel rendelkezünk feszülté válunk. Van egy kényelmi zóna, amiben ha azzal a bizonyos összeggel/havi jövedelemmel rendelkezünk jól érezzük magunkat, ekkor a pénz jelenléte nyugtatólag ha ránk. És van egy összeg, ami felett a sok pénz jelenléte feszülté tesz. (Pl. ezért szegényednek el gyorsan a lottó milliomosok. Természetesen ha valaki tudja kezelni a sok pénzt, képes a lottó millióit megőrizni és gyarapítani is.)
Visszatérve a fent említett férfi történetéhez. A gyermek korában történt események miatt létrejött egy rutin a lelke mélyén, ami azt a "programot" sugározta, hogy "a számodra fontos nő el fog hagyni és az neked rossz". Amikor egy nővel bensőséges kapcsolat lett, feszülté vált. Tudta, hogy el fogják hagyni. Ezzel a feszültséggel a szívében nem tudott az aktuális vállalkozásira koncentrálni és jövedelme hanyatlani kezdett. Az aktuális partnere pedig elkezdte magát rosszul érezni, hiszen ennek a "Gazdag, jóképű férfinak ilyen rosszul mennek az ügyei? " ez a bizonytalanság pedig a nőket tette feszülté, annyira mindenképpen, hogy családalapítást halasztását válasszák. Ez a két feszültség egy párkapcsolatban nem tartható fenn hosszú ideig. 3-5 éven belül a minden kapcsolata megszakadt. (Elhagyták a nők.) Ekkor a jövedelme meredeken emelkedni kezdett és ismét egy nagyon vonzó partinak tűnt a hölgyek szemében. Jelentkező is akadt bőven. Már csak emberünk tartott attól, hogy ismét közeledjen egy hölgyhöz, mert tudta, hogy nem lesz hosszú a kapcsolat, sőt a jövedelmét is féltette. Lehet, hogy agglegénynek szánta a sors? Biztosan nem, hiszen nagyon vágyott családra, gyerekekre, szerető feleségre.
Hogyan lehet kijutni ebből a helyzetből? Ehhez első lépésként járjuk körül a boldogság fogalmát.
Mi a boldogság? A boldogság egy érzés.
Milyen körülmények együttállásakor jelenik meg a boldogság érzése?
* Tudom, hogy mit szeretnék és meg is tudom tenni azt.
* Ezzel a cselekedettel a környezetemből elfogadás érkezik hozzám.
Emberünk első döntése, hogy szeretne-e családot? Az Ő válasza határozott igen. A fenti érzelmi helyzet útját állhatja boldogságának. Megalkuvásképpen élhet egyedül, csakhogy attól sem lesz boldog.
Hogyan tud a férfi kijutni ebből a helyzetből?
Amint képes feloldani / feldolgozni azt, hogy az anya 5 évesen elhagyta egy éjszaka majd "többé nem jött vissza" - mert gyerekként ezt élte át. Képessé válik párkapcsolatában nyugodt maradni. Ha nyugodt - mert nem tart attól, hogy a számára fontos nő egyik pillanatról a másikra kilép az életéből - akkor képes lesz fenntartani sőt növelni jövedelmét a fontos nő jelenlétében is.
A feszültséget okozó érzelem feldolgozását követően a férfinek, csak annyiban megváltozik az élete, hogy nem tart többé attól, hogy a párja elhagyja. Ez nem köti le a figyelmét, képes lesz figyelni a vállalkozásiakra és a párkapcsolatára. És egy napon családja is lehet.
A problémának hatékony feloldása érdekében az AnaLog Terápiát és a Reinkarnációs Terápiát használom. Tudj meg többet a módszerről...
Sebők Zsolt
A hírlevelünk ingyenes szolgáltatás, havi maximum 1-2 alkalommal küldjük el. Ezen keresztül értesülhetsz a blogban megjelenő új írásokról is.
A hírlevélre történő feliratkozás semmilyen kötöttséggel nem jár, bármikor leiratkozhatsz róla. A feliratkozást követően megerősítő emailt küldünk a megadott email címre. Ha téves email címet adtál meg, vagy más iratkozott fel a nevedben, akkor az adataidat azonnal törölheted. Az adataidat harmadik fél számára nem teszem elérhetővé, és más célra nem használom fel.